Mezőgazdasági termelői hálózat a nitrogén- és vízhatékonyság javítására, Spanyolország

Az Universidad Politécnica de Madrid(UPM) kenyérbúza-hálózatot hozott létre a hagyományos szántóföldi gazdálkodókkal, tanácsadókkal és egy regionális szervezettel (ITAGRA) együttműködve, amely a mezőgazdasági termelőknek nyújtott tanácsadásra és ajánlásokra szakosodott, hogy a nitrogén- és vízfelhasználás hatékonyságát a növény és a termesztési rendszer szintjén javítsa.

A hálózat a kenyérbúza különböző genotípusait innovatív gazdálkodási megközelítésekkel kombinálva tesztelte 6 gazdálkodóval (az összes vizsgálati év során 4 gazdálkodóval) végzett üzemi kísérletek során. A 2017 novemberében tartott nyitóértekezleten összegyűjtötték a véleményeket a termesztés fő kihívásairól, és azonosították a gazdaságon belüli kísérletek során tesztelendő stratégiákat. A találkozónkon közös téma volt, hogy a szezonális aszályok jelentik a termelés fő korlátját a régióban, és a víz elérhetősége a terméshozamot meghatározó fő tényező. Ennek következtében a potenciális terméshozam és a búza nitrogénigénye évről évre változik, és a nitrogén kijuttatásának a termésigényhez való igazítása kihívást jelent. Ezenkívül ebben a régióban a vetésforgóban általában szereplő hüvelyeseket az elmúlt 20 évben a jövedelmezőség hiánya miatt más növényekkel helyettesítették. A regionális programok a hüvelyesek újbóli bevezetését támogatják az éghajlati szempontból intelligens mezőgazdaság részeként és a fenntarthatóság növelésének módjaként. A SolACE projekt e szempontok mentén mezőgazdasági kísérleteket végzett annak tesztelésére, hogy az új kenyérbúza-genotípusok képesek-e jobban hasznosítani a hüvelyesek által hagyott nitrogént, és növelni a termés ellenálló képességét a változó vízellátottsági feltételek mellett.

További szempont volt, hogy a hüvelyesek alacsonyabb jövedelmezősége kompenzálható-e a műtrágya-megtakarítással és a búza jobb reakciójával. Ezért a kísérletek során a hüvelyesek bevezetését csökkentett nitrogéntrágya-tartalommal és döntéstámogató eszközök (optikai érzékelők) alkalmazásával kombinálták, hogy a hüvelyeseket követő búzában műtrágya-megtakarítást biztosítsanak.

A gazdálkodói hálózat Spanyolország északnyugati részén (Castilla-León régió) található. A területet szubhumid mediterrán éghajlat jellemzi, évi 450-700 mm átlagos csapadékmennyiséggel, amely időszakosan hosszú aszályoktól szenved. A száraz években az öntözésre szánt vízmennyiség drasztikusan csökkenhet, és az öntözött körülmények között általában magas potenciális terméshozamok jelentősen csökkennek.

Gyakoriak a vályogtalajok, amelyek pH-értéke meghaladja a 7,5-öt, és közepes szervesanyag-tartalommal rendelkeznek. A talajok mélyek és magas vagy közepes víztartó képességgel rendelkeznek, ezért nagyon alkalmasak a búza genotípusok víz- és nitrogénfelhasználási hatékonyság növelésére való képességének vizsgálatára.

A hálózat szántóföldi gazdaságokból áll, amelyekben kenyérbúzát termesztenek 2 vagy 3 éves vetésforgóban. A gazdaságok vagy öntözéses vagy öntözéses művelésűek, hagyományos műtrágyakezeléssel. Az esővel táplált gazdaságokban az árpa/búza/repcemag vetésforgó gyakori, amely összehasonlítható a hüvelyes/búza/repcemag vetésforgóval. Néha a repcét napraforgóval helyettesítik. Az öntözéses gazdaságokban nyári növényeket (főleg kukoricát és cukorrépát) vetnek, de előfordul búza/búza monokultúra is, amely a hüvelyes/búza vetésforgóval hasonlítható össze. A térségben elterjedt hüvelyesek emberi fogyasztásra szánt gabonafélék (lencse, borsó, garbanzo borsó stb.) vagy takarmányozásra szánt takarmányok (bükköny és lucerna). Korábban az ITAGRA-val és néhány gazdával műtrágyakísérletekben, valamint érzékelők használatában (lásd a képeket) történt együttműködés, ami szilárd alapot biztosított ennek a hálózatnak.